A hangtechnikai eszközök egyre nagyobb és olcsóbb választéka ellenére, sok lelkes amatőr inkább saját kezűleg épít erősítőket, és kiemelkedő minőségű elektronikai berendezéseket. Mindezt annak ellenére, hogy a mikroelektronikával nem igazán lehet felvenni a versenyt házi körülmények között.
Csakhogy a gyári készülékek technikai adatai enyhén szólva Andersen alkotásaihoz közelebb állnak mint a valósághoz. Ez pedig jogosan irritálja az elektronikához picit is értő amatőrt. Amikor egy hordozható CD-s rádió (6 db. góliátelem !!!) 2 X 120 W teljesítményt tud a gyártó szerint, akkor vagy jól át akarnak qrni, vagy teljesen debillnek néznek.
Nos, mindkét eset csak a sajátkezű építés elhatározását erősíti.
Ehhez viszont szükség van némi előképzettségre, és az elektronikában való minimális jártasságra.
Ennek az oldalnak nem célja az elektronikai alapismeretek tárgyalása, itt kapcsolási rajzokat és nyákterveket adok közre némi leírással körítve. Az itt található erősítő-rajzok 90%-ban ellenőrizve vannak, és "bolondbiztos" kapcsolások. Persze egy kis finomhangolásra szükség lehet ebben az esetben is.
Átgondolt tervezésre viszont mindenképp. Lényegében ezen múlik a siker. Először is tudni kell, hogy mit is akarunk építeni. Elegendő a szaktudásunk? Rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök?

Az ERŐSÍTŐ ugyanis érzékeny jószág. Lelke van. Éppen ezért egy önmagában kiválóan muzsikáló végfok kehes gebe lehet, ha nem kellő gondosságal járunk el dobozolás közben. A dobozba nem csak a végfok kerül az esetek túlnyomó többségében, hanem tápegység, előerősítő(k), korrekciós áramkörök, kapcsolók, csatlakozók, és még ezernyi (gyakran teljesen felesleges) lom. Ezeket a részegységeket aztán összeköti néhány kilométer vezeték, mely igazi dzsungelt varázsol a dobozba. Ez a dzsungel az egyik fő termőhelye a brummoknak, áthallásoknak, zajoknak, talán még oroszlán is terem itt. Ezt elkerülendő csak a valóban szükséges részegységeket, fokozatokat építsük egybe, és minden esetben üzemeljük be deszkamodell szinten az erősítőnket a végleges összeszerelés előtt! Így kiszűrhető, hogy a trafó "megszórja" brummal valamelyik fokozatot, lehetőség van más nyomvonalon történő vezetékezésre, a kisjelű erősítők helyének meghatározására. Remélem sikerült meggyőzni mindenkit, hogy miért kell az átgondolt tervezés, és a lehető legegyszerűbb felépítés.

A következő oldalakon található kapcsolási rajzokat próbáltam úgy összeválogatni, hogy azok egyszerűek és viszonylag könnyen megépíthetőek legyenek. Ezirányú törkvésem lehet, hogy nem mindíg jár sikerrel.
Az alkatrészek beszerezhetősége sem lehet gond, bár akadhat néhány amit már nem gyártanak, de sok amatőr fiókjában megtalálható, esetleg régebbi üzemképtelen készülékekből kitermelhető. Ha mégis nehézségekbe ütközne egy tranzisztor vagy IC beszerzése, javaslom az eqvivalens típus megkeresésére a MORGOELEKTRONIKA nevű oldalamat, itt sok adatlap és katalógus található.

A kapcsolási rajzokat szándékomban áll jelentősen bővíteni, csak idő kérdése. Ha nincs türelmed kivárni míg felkerül a neked tetsző cucc, dobj meg egy emillel, és már tolom is felfelé a kívánt erősítő kapcsolási rajzát.
Vagy amit akarsz - adatlapot, egyéb infót, esetleg folyóiratot, könyvet.
Mailt a "partnerlinkek" menüből tudsz küldeni.

FIGYU! Néhány kapcsolási rajz vagy nyákterv ha nem látható rendesen, akkor jobb gombbal kattints rá, és a felbukkanó menüben kép megjelenítése, vagy mentés más néven. A nyáktervek nem biztos, hogy méretarányosak, esetleges megépítéskor ezt kérlek vedd figyelembe!

Az oldal megtekintéséhez Firefox böngésző ajánlott.
Tipp: Ha nehezen olvasható az oldal, az egérgörgővel nagyíthatod - kicsinyítheted a Ctrl gomb nyomva tartása mellett.

Oldal tetejére